A hétköznapi fõnix

Mikor fölszáll tolla mind lángra lobban, hisz hétköznapi Fönix Ö titokban.Aki átsuhan hegyvidéken-völgyön,elfeled minden gondot lenn a Földön.Ünnepíze és fénye van szavának,lelkében örzi napját nyárnak, vágynak.Továbblendíti útján minden álom,hogy túlrepüljön hetedhét határon.Olykor fönn fénylik, késöbb alantra téved, ám meg nem törik gondok, árnyak, évek.Legyen akárhol, mindig malasztot öriz.Így hétköznapi, s emberi. Bár Fönix.